Loviszótár

akadályok – Földbe épített különböző nagyságú, természetű és szerkezeti ugrások. Lehetnek magas akadályok, árkok, ezek kombinációi, leugrók, stb. A magas akadály lehet száraz, vagy élő sövény, kőfal, korlátugrás. Az árok lehet vizes, vagy száraz árok.

Az akadályokat a földbe építik. és oldalszárnyakkal, kitörőkkel kell ellátni. Kivételt képeznek az árkok és a kőfal.

Minden élő vagy száraz sövényből álló akadálynak legalább 1 méter magasnak, minden ároknak legalább 2 méter szélesnek kell lennie. Minden ugrás legalább 12 méter oldalhosszúságú.

akadályozás – Az a lovas, aki verseny közben egy másik lovast a lovaglásban, vagy egy másik lovat a futásában megzavar, akadályozást követ el. A ló is követhet el akadályozást. Az akadályozás gyűjtőfogalom, értendő alatta keresztezés, rálovaglás, szorítás, nekilovaglás, ostorral, vagy kézzel szándékos megütés, megzavarás az előre haladásban. A versenyintézőség az akadályozás címén beadott óvás ügyében bármiképp dönt, az elkövetett akadályozásért felelős lovast megbünteti.

alapteher – A korteherverseny feltétele a lovak kora szerint alapterhet ír ki. A nevezett lovak alapterhéhez addigi díjnyereményük alapján adják hozzá a tehertöbbletet, illetve vonják le a teherengedményt. Síkversenyekben az alapteherből kerül levonásra a kancák nemi engedménye.

állóstart – Indítás, amikor a lovak állóhelyzetből indulnak. Zászlós indítás esetén az indító a lovakat akkor állítja közvetlenül a startvonalra, amikor a lovak idegessége, rakoncátlankodása miatt a mozgóstart többszöri kísérletre sem sikerült. Az állóstart mindig kockázatosabb, mint a mozgóstart. Az álló helyzetből indulásnál a ló könnyebben elfordul, megtorpan a start pillanatában, akadályozza társait.

A boxos indítás is állóstart, ennél azonban kizárt, hogy a lovak a start pillanatában egymást akadályozzák.

Az álló helyzetből indulás a ló hátulsó végtagjait erősen igénybe veszi.

állva maradt ló – 1. Ha a ló a start pillanatában versenytársaival együtt nem indul el, a mezőnyt egyáltalán nem, vagy többé be nem hozható, hosszakkal ki nem fejezhető startveszteséggel követi, állva maradt az indításnál. 2. A ló állva marad, ha az indulóbejelentésnél, vagy előre nevezéses versenynél a közbeeső törlési napon, napokon a futamból nem törlik, indulási jogosultságát megtartja.

barrier – a versenypálya belső oldala. Kijelölése történhet élősövénnyel, egymástól egyenlő távolságokban ültetett bokrokkal, korláttal, legalább 2 m magas fehér póznákkal. A korlát legalább 80- 90 cm magas, tartóoszlopait belülről rögzítik a földbe.

befutó egyenes – Az utolsó fordulótól a célig tartó pályaszakasz. Döntő jelentőségű a verseny eredményének kialakulásában. Hossza meghatározza a lovasok taktikáját, a helyezkedést, a lovak erejének, speedjének beosztását. A különböző pályákon, mint szélső határok, vannak 250 – 300 méteres, de akár 800- 850 méteres egyenesek is. Newmarketben a Rowly Mile course 2011 m.

belegaloppozás – Verseny közben egy másik ló lábába való galoppozás, amely révén az ellenfél megsérül (legtöbbször boka, ín, sarokvánkos). Előfordulhat, hogy véglegesen versenyképtelenné válik (súlyos ínsérülés).

belovaglás – A telivér csikókat kb. másfél éves korban, amikor versenyistállóba kerülnek, szoktatják nyereg alá, lovashoz. Ez a művelet a belovaglás.

bokavédő – Bőrből készült, csattal ellátott, a bokát sérüléstől védő szerszámzat. Hibás lábállású lónál fontos.

cél, célvonal – A cél a versenypálya belső oldalán, a verseny távjának beérkezési pontján felállított oszlop. A céllal, a céloszloppal szemben, a versenypályára merőlegesen fel kell állítani egy másik oszlopot. A két oszlopot összekötő képzeletbeli vonal adja a célvonalat.

célfotó – A lovak célbaérkezési sorrendjét állapítja meg. Ha a célfotó gép nem működött, vagy a kép nem elég éles, hogy annak alapján a célbíró véleménye szerint a befutási sorrendet meg lehet állapítani, akkor a célbíró által megállapított helyezési sorrend lép életbe. Erről a közönséget tájékoztatni kell.

champion – ( e: sampion) – Angol szó, jelentése bajnok. Az évben legtöbb díjat, illetve legtöbb versenyt nyert, azaz legeredményesebb tulajdonost, idomárt, lovast, apamént tekintik az év championjának.

chance – (e: sansz) – Francia szó, jelentése esély, lehetőség. A versenysportban esélyesnek tartott ló.

diszkvalifikálás – A célbíró által helyezett, szabálytalanul versenyzett lónak az elért helyezéstől vagy díjtól elütése, eredményének megsemmisítése.

dopping, doppingolás – A doppingszerek kémiai anyagok, a vérkeringés és a légzőközpont izgatása által a lovat pillanatnyilag nagyobb erőkifejtésre késztetik. Az 1900- as évek elején főképp az USA – ban terjedt el, majd Európában is alkalmazni kezdték. Tekintettel arra, hogy a doppingolt ló jogtalan előnyre tesz szert nem doppingolt ellenfeleivel szemben, és a szervezetre, sőt az utódok idegrendszerére nézve is káros hatású, alkalmazása tilos. Kimutatása vér, nyálka, vizelet vizsgálatával történik.

egytempójú ló – Speed (e. szpíd) nélküli, nem robbanékony, különösebb gyorsaságot szakaszra sem tudó ló. A lovas által nehezen felrázható, helyzete robbanékony, speedes ellenfeleivel szemben hosszú távon is hátrányos, pl. helyezkedésnél, pozíció keresésnél, az iram hirtelen gyorsulásakor. Az egytempójú lónak az egyenletes gyors iramban lefutott verseny a megfelelő.

élen várás – A versenylovaglási taktika egyik változata. A lovas határozza meg a lovának kedvező tempót. Az élen várásra lovagló lovas rendszerint közvetlenül az indítás után élre tör, majd amikor sikerül vezető pozícióba kerülni, észrevétlenül lassítja az iramot, csak annyit megy, amennyi pozíciójának megtartásához szükséges. Ezzel becsapja ellenfeleit, akik arra számítanak, hogy a vezető ló úgyis elkészül erejével, ezért várásra lovagolnak. Az élen haladó lovas a megfelelő pillanatban hirtelen gyorsít, ezzel előnyt szerez, amit sokszor sikerül a célig megtartani. Az élen várás előnye még, hogy a ló zavartalan versenyt fut. Olyan lónál alkalmazható, amellyel hirtelen változtatható az iram. Előfeltétel, hogy a ló szívesen versenyezzen elől. E taktika hátránya, hogy az élen haladó lovas nem látja, miként lovagolják az ellenfeleket, az ellenfelek milyen erőtartalékkal rendelkeznek.

esetleges osztalék – A totalizatőr a győztes ló tétosztalékának kiszámításával egyidejűleg kiszámítja, hogy az indult lovak győzelem esetén mennyit fizettek volna tétre. Ez az esetleges osztalék, amelyet a versenyüzem a hivatalos eredményben megjelentet.

favorit – Francia, latin szó, jelentése kedvenc. A kiszámított papíresélyek, a lovak futását befolyásoló körülmények (pl. kondíció, lovas, táv, időjárás, a pálya állapota) és egyéb megfigyelések (pl. a megelőző futások tendenciája) együttes mérlegelése alapján a legesélyesebbnek vélt ló, a futam várható győztese a favorit, amelyben a közönség legnagyobb része bízik, és amelyet a legnagyobb összeggel fogadnak.

finish – (ejtsd finis). Angol szó, a verseny végküzdelmét jelenti, ami alatt legtöbbször a távoszlop és a cél között vívott küzdelmet értik.

futtató – Versenyüzemi szempontból az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki / ami saját neve, vagy istállónév alatt versenyekben lovat futtat, és rendelkezik a szükséges futtattatási engedéllyel. A futtatási engedélyt a versenyszervező adja meg egy naptári évre. A versenyszervező a futtatóval a futtatással kapcsolatos valamennyi jogra és kötelezettségre szerződést köt. A versenyszervező a futtatási engedélyt megtagadhatja, a már megkötött engedélyt indokolt esetben visszavonhatja.

gát (mint ugrás) – Több részből áll, legalább 12 méter oldalhosszúságú, 60 – 70 foknyira előredőlve állítják fel. Felső szilárdan álló keresztrúdja a talaj szintje felett legalább 40 – 70 cm magasságban van. E felett még legalább 35 cm magasságú, tömött száraz, vagy műanyag sövény szükséges. A gátnak dönthetőnek kell lennie. Átlátszó gát alkalmazása tilos. Az összes gát azonos szerkezetű és egyforma magasságú. A gát mindkét oldalán a ló kitörésének megnehezítésére a gátnál valamivel magasabb, legalább 2 méter hosszúságú, sövényből vagy fából / műanyagból készült oldalszárnyat, ún. kitörőt állítanak fel. A gát két végébe 3 méter magas, jobb oldalán piros, bal oldalán fehér zászlóval ellátott pózna van. Az ugrás akkor érvényes, ha a két pózna között történik és a ló teljes testfelülete a két pózna között volt.

gátverseny – A lovak kiírt díjért síkpályán felállított azonos szerkezetű, magasságú gátakon történő kipróbálása. A táv 2400 méternél rövidebb nem lehet. Minden 400 méter távolságra legalább egy gátat kell felállítani. A megkezdett 400 méter további gát felállítását teszi kötelezővé. A gátak, amennyire a pálya alakja engedi egymástól egyenlő távolságra vannak. Az első gát a starthelytől 100- 300 méterre, az utolsó gát a cél előtt 200 méterre legyen. Gátversenyben június 30- ig csak 4 éves és idősebb lovak, július 1- től már 3 évesek is indulhatnak. 3 éves ló számára a leghosszabb táv 3200 méter. Nálunk az első gátversenyt 1838 – ban futották a soroksári úti pályán, nyerője Allegretto. A II. világháború után nagy érdeklődés mellett az első gátversenyt 1953. június 28- án Büszkeség nyerte.

hám – Vékony, rossz kondícióban levő lóra használatos, a nyereg hátra csúszását megakadályozó, bőrből készült szerszámzat. A kiírt teherbe nem számítják bele, a lovas nem viszi a mázsára.

hátrahelyezés – Részleges elütés a díjtól. Ha egy lóverseny közben csak a közvetlenül mögötte célba érkező lovat, vagy lovakat akadályozza és ezáltal nem a teljes befutási sorrendet befolyásolja, akkor nem ütik el teljesen a díjazástól, hanem az akadályozott ló, lovak mögé hátrahelyezik. Így nem juthat egy nem akadályozott ló érdemtelenül helyezéshez. Nálunk 1966 óta szabály.

helyezett ló – 1. Versenyüzemi szempontból a díjban, ill. helydíjban részesülő ló.

Fogadási szempontból az a ló, amelyre a totalisateur osztalékot fizet.
Hendikeppelés szempontjából az első öt helyezett ló.

hendikeppelés – Megközelítő módszer a versenylovak képességének összehasonlítására, megállapítására. Nem bizonyosságon, feltevésen alapul. Alapja a lóhossz kg- ra átszámítása. Eleinte egy hosszat 3 1/2 – 4 kg- ra értékeltek. A XX. század eleje óta évszázados megfigyelés, tapasztalat, hogy egy lóhossz 1 kg teljesítménykülönbségnek felel meg.

holtverseny – A célbíró abban az esetben, ha két vagy több ló egyvonalban éri el a célvonalat, holtversenyt állapít meg. Holtverseny esetén a díjat és vonatkozó helydíjat megosztják a holtversenyben beérkezők között. Holtversenynél az első és a második díj összegét, második helyre holtversenynél a második és a harmadik díj, harmadik helyre holtversenynél a harmadik és a negyedik díj összegét osztják meg. Régen, ha egy verseny holtversennyel végződött, szokás volt, hogy a holtversenyben beérkezett lovak még aznap döntő futásra álltak ki. Ha a holtversenyben beérkezők egyikét istállója nem indította el újból, másodiknak tekintették. Számunkra emlékezetes Kincsem 1878. szept. 9- i holtversenye Prince Giles the First -el Baden -Badenben. A szívós csodakanca az újrafutásnál 6 hosszal győzött.

indítás – Akkor veszi kezdetét, amikor az indító felszólítja a lovasokat, hogy foglalják el starthelyüket. A lovak ekkor kerülnek az indító” keze” alá. Az indító a starthely előtt 200 méterre egy fehér színű zászlót felemeltet. Érvényes az indítás, ha a megadott jelre valamennyi startbox ajtaja egyszerre kinyílt. Az érvényes indítás jele, hogy az indító a piros zászlót lecsapja, a fehér zászlót kezelője leereszti. Ha a startgép meghibásodott, nem mindegyik ajtó nyílt ki, az indítás érvénytelen. Indultnak az a ló tekinthető, amely az érvényes indításkor starthelyét elfoglalta. A Kincsem Parkban a síkversenyeket 1973 óta startboxból indítják.

Zászlós indításnál a lovakat lehetőleg lépésből indítják. Az indító a startot piros zászlóval jelzi.

indító (starter) – Versenyközeg. Feladata, hogy a versenyben induló lovakat a G.V.Sz. előírása szerint startboxból vagy zászlóval elindítsa. Start előtt kipróbálja a startgépet. Feljegyzi a start pontos időpontját, ha az indítás nem a startboxból történt, hogy zászlós indítás volt. Jelenti az egyes lovak startnál való megkésését, azt, hogy valamelyik ló állva maradt, nem tekinthető” indultnak “. Megbírságolja, vagy a Versenyintézőnek feljelenti azt a lovast, aki utasításait nem tartja be, azoknak ellenszegül.

istálló – A lovat védi az időjárástól, biztosítja elhelyezését, pihenését, ápolását, takarmányozását. Rendeltetésének megfelel, ha légtere elegendő, ha világos, száraz, szellőztethető. Ne legyen huzatos. Gondoskodni kell a trágyalé, a szennyvíz elvezetéséről. Fontos a megfelelő tisztántartás. A versenyistállóban boxos elhelyezést biztosítanak. Éghajlatunk alatt legmegfelelőbb a kétsoros box, középen istálló folyosóval. Az ablakokat kétoldalt, kb. 2 – 2,2 m magasan építik. A versenyistálló tartozékai: idomári szoba, öltöző, nyerges, zaboskamra. A padláson tárolják a szálas takarmányt, az almot.

jártatókőr (ring) – Elkerített hely, ahova a lovakat programszámuk emelkedő sorrendjében versenyre felnyergelve vezetik. A körbevezetett lovakat a közönség megtekinti. A lovasok itt kapják a versenyre vonatkozó végső idomári utasítást, a felülés után ellenőrzik a nyergelést, ha szükségesnek tartják, húznak a hevederen (gurtnin), kengyelt igazítanak, majd a pályára lovagolnak. A jártatókörben nálunk a versenyben induló valamennyi lónak meg kell jelennie, a lovakat legalább egyszer körbe kell lovagolni. Ez alól a Versenyintézőség nem ad felmentést.

kimázsálás – A kimázsáláskor a mázsáló megállapítja. hogy a lovas és a felszerelt nyereg, az ólomtakaró, az izzasztó együttes súlya megegyezik- e a versenyprogramban megjelent teherrel. A mázsáló figyelembe veszi a teherengedményt és a bejelentett túlsúlyt. Kötelező a gerincvédő mellény viselése. A gerincvédő mellény miatt a lovas 1 kg-mal többet mázsál ki. A kimázsálás 60 perccel a verseny lefutására kitűzött időpont előtt kezdődik. A mázsáló ellenőrzi a versenyszint. A versenyben vitt terhen felül mutatkozó 1 /2 kg tört részét nem veszi figyelembe. A mázsára nem viszik a sapkát, a számtakarót, az ostort, a kesztyűt, a nyakszíjat, a hámot, martingált, szemellenzőt, kantárt és ami a ló lábaira fel van szerelve. A mázsáló jelzi, hogy a kimázsálást befejezte. A kimázsálás lezárta után lovast kimázsálni csak a Versenyintézőség engedélyével lehet.

klasszikus versenyek – A háromévesek legfontosabb tenyészpróbái, amelyekben kizárólag mének és kancák indulhatnak. A teher a kancák nemi engedményét leszámítva egyenlő. Az angol versenyüzem klasszikusai alapításuk sorrendjében: 1776. The St. Leger Stakes 1 mérföld, 6 furlong,127 yard (2920 m), Doncaster, 1779. The Oaks Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414 m) Epsom, 1780. The Derby Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414 m), Epsom, 1809. The 1000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609 m) Newmarket, 1814. The 2000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609 m) Newmarket. A lókipróbálás angol módszerét követő országok távban esetenként változtatva átvették a fenti klasszikus futamokat. A mai magyar versenyüzem klasszikusai: 1836. Nemzeti díj 1600 m, 1870. Magyar St. Leger 2800 m, 1893, de csak 1916 óta klasszikus Alagi díj 2000 m, 1921. Magyar Derby 2400 m, 1921. Magyar Kanca díj 2400 m.

klasszis – A versenysportban osztályozást jelent. Angol felfogást átvéve, általában egy stone-t, (6,35 kg) tekintenek a lovak között fennálló egy klasszis különbségnek. A legjobb, a legfelső osztályba tartozó lovat nevezik klasszis lónak.

kólika – Gyűjtőfogalom. A hasüregben lévő bármelyik szerv fájdalmas megbetegedése. Jellegzetes, szemmel is látható külső tünetekben nyilvánul meg. Ezeket a betegségeket nevezik közismerten kólikás betegségnek. Leggyakoribb kiváltó okok: helytelen takarmányozás, penészes, romlott, fagyott takarmány etetése, kevés mozgás, idős kori rossz fogazat. A kólikás megbetegedések: bélsárpangás, gyomor, bélgyulladás, gyomortúlterhelés, bélcsavarodás, vesegyulladás stb. A gyógykezelés mindig az alapbetegség szerint történik. Nagyon fontos a hajlamosító okokat kiküszöbölni, megelőzni.

korteherverseny – Verseny, amelyben a nevezett lovak a versenyfeltételben a koruk szerint megállapított alapteher és amennyiben a kiírás erről rendelkezik, nyereményeik után számítandó tehertöbbletek, illetve teherengedmények figyelembevételével kapják.

kötőfék – A lovak helyhez kötésére használják. Versenyistállóban 5 karikás szokásos. Részei: fejszíj, orrszíj, állszíj, torokszíj.

lefutási idő – A start pillanatától az első ló célba érkezéséig eltelt idő. A Kincsem Parkban a mért lefutási idő megbízható, mert automatikusan mérik. A kézzel (stopper órával) mért idő pontatlan, mert függ a mérést végző személy reflexeitől, általában “gyorsabb” az automatikusan mért időnél.

lóhossz – A lónak az orrától számított testhossza. A célbíró a célba érkező lovak közötti távolságot lóhosszakban, ill. a lóhossz töredékében adja meg. A versenytempóban kinyúló ló hossza kb. 260 – 300 cm.

lóútlevél, versenyló azonosítási igazolvány – A Versenyzési Szervezetek Nemzetközi Konferenciája által létrehozott, a versenylovak azonosítását szolgáló igazolvány. Annak az országnak hivatalos szervezete állítja ki, ahol a lovat tenyésztették. Versenyben kizárólag lóútlevéllel rendelkező ló futhat. A versenyló szállításánál nélkülözhetetlen. Az illetékes versenyzési szervnek be kell mutatni.

mázsaház – Az elismert versenypálya tartozéka. Itt történik a ki- és visszamázsálás. A mázsaházban van a mázsa (mérleg), a versenyintézőségi szoba, a lovasok öltözője, zuhanyozója. A mázsaházban a L.F.B. tagjain, a versenyközegeken és munkatársaikon kívül csak a futtatók, azok meghatalmazottjai, az idomárok, vagy ezek helyettesei, a versenylovasok és a kijelölt istálló alkalmazottak tartózkodhatnak. Más személy csak a versenyintézőség engedélyével lehet jelen a mázsaházban.

mázsáló – Versenyközeg. A lovasok versenyre kimázsálását, a verseny utáni visszamázsálását előírás szerint végzi. A mázsálással kapcsolatos előírások pontos betartásáért és betartatásáért felelős a versenyintézőségnek. Minden versenynap az első futam lovasainak kimázsálása előtt meggyőződik a mérleg pontos működéséről. Csak azt a külföldi lovast mázsálhatja ki, aki a versenyintézőségnek bemutatta érvényes működési engedélyét, vagy annak igazolását és írásban nyilatkozott, hogy nincs eltiltva. Nem mázsálhatja ki azt a lovast, akinek versenyben lovaglását a versenyintézőség nem engedélyezi.

Vezeti a mázsakönyvet. A verseny lefutása után a versenyben indult valamennyi ló lovasát visszamázsálja és a végleges helyezési sorrendet a célbírói ítélettel a mázsakönyvbe bevezeti. Feladata a” rendben”, illetve az” óvás” jelzést megadni. A versenyintézőségnek bejelent minden mázsálással kapcsolatos szabálytalanságot, és feljelenti azokat, akik a ki- és visszamázsálásra előírt rendelkezéseket nem tartották be.

megkésett ló – A start pillanatában versenytársaival nem együtt, hanem mögöttük elugró ló. Az indító a megkésést írásban jelenti a versenyintézőségnek. A megkésett ló futása a hendikepre minősítés szempontjából érvénytelen. Rövidtávon még kis startveszteség is jelentősen csökkenti az esélyt. Hosszútávon, ha az ellenfelek lassan kezdenek a néhány hosszas késés behozható.

megvált lovasától – Az a ló, amelyről verseny közben lovasa leesik anélkül, hogy a ló elbukott volna.

ménes-

Lovak célirányos szaporítására, felnevelésére létesített tenyésztelep, amelyhez anyakanca -, mén – és csikóistálló, a tenyésztést szolgáló, az üzemeltetéshez szükséges egyéb épületek, valamint legelők, elkerített karámok, jártatópályák tartoznak.
Tenyészlovak egy csoportja.

nekilovaglás – Nekilovagolt a lovas, aki lovával verseny közben egy másik lovat meglökött. Ha a Versenyintézőség megítélése megítélése szerint a nekilovaglás a verseny eredményét befolyásolta, az elkövető lovat diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi. Ha a nekilovaglás kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak, a diszkvalifikálásnak, illetve a hátrahelyezésnek nincs helye.

nemi engedmény, kanca engedmény – Korteherversenyben, amelyben kancák ménekkel együtt futnak, a kancák nemi nemi engedményben részesülnek, a versenyfeltételben meghatározott terhük ezzel csökken. Nagyságát a G.V.Sz., ill. az Általános Szabályok közli. Kizárólag kancák részére kiírt korteherversenyben kanca engedmény nem adható.

nyakszíj – Kb. 1 cm széles csattal igazítható szíj. A ló nyakára teszik. Ágaskodó, gyenge szájú lónál használják. A lovas egy, vagy két újjal fogja, így nemcsak a szárba kapaszkodik. Ágaskodásnál nagyon fontos. A lovas egyensúlyának megtartását is szolgálja.

nyereg- A lovas számára kényelmes, biztonságos ülést biztosít. Évezredek alatt tökéletesedett mai formájára. Követelmény, hogy a mart, a hátat ne nyomja, ne törje fel. A munka és a versenynyereg között a legfőbb különbség a súlydifferencia. Az előbbi súlya 5- 6 kg, utóbbié 1/2 kg- tól 4 kg- ig.

nyeretlen ló – Az a ló, amely elismert versenyt nem nyert. Síkversenyre nyeretlennek számít a ló, ha síkversenyt, gátversenyre, ha gátversenyt, akadályversenyre, ha akadályversenyt nem nyert. A lónak a versenyre kimázsáláskor kell nyeretlennek lennie. A nevezéskor nyeretlen, de időközben versenyt nyert ló nem vehet részt nyeretlenek versenyében, ill. ha a versenyfeltétel nyeretlenek részére engedményt ír elő, ez nem illeti meg.

ólomtakaró, súlytakaró – Erős szövetből készült, mindkét oldalán ún. zsebekkel ellátott, kb. 70 x 60 cm nagyságú takaró, amelyet nyergeléskor a nyereg alá helyeznek. A lovas kimázsálásakor, ha szükséges a kiírt teher elérése végett a kétoldali zsebekbe lehetőleg egyenletes elosztással a kívánt mértékig ólomlemezeket helyeznek.

ostor – A lovat küzdelemre, nagyobb erőbedobásra felhívó, a ló irányítására szolgáló eszköz. Belseje a rugalmasságot adó nád, műanyag, vagy halcsont, amelyet bebőröznek. A lovas kezében tartott végére kötött gombot tesznek, amely megnehezíti az ostor kézből kicsúszását. A másik végére tett “csapó” megakadályozza, hogy az ostor a ló bőrét kicsípje, megszúrja. Teljes hossza általában kb. 60 cm. Ujjvastagságú.

outsider (e. autszájder) – Angol szó, esélytelennek tartott lóra mondják.

óvás – Illetékes személy írásban benyújtott tiltakozása személynek vagy lónak valamely versenyben részvétele, ill. helyezése ellen. Az óvás lehet fogadásokat érintő, és fogadásokat nem érintő, ún. technikai óvás. A Versenyintézőség hivatalból emelhet óvást. Célbíró ítélete ellen óvás nem emelhető, csak technikai óvás. Óvás akkor emelhető, ha az óvást emelő győzelemhez, jobb helyezéshez juthat. Óvást a lovas a visszamázsálás előtt emelhet, ha már a mérlegre ül, elkésett. Más, óvásra jogosult személy a visszamázsálás lezárásáig emelhet óvást. A rendben jelzés után már csak technikai óvás lehetséges. A versennyel kapcsolatos óvást a Versenyintézőség azonnal eldönti. Az óvást emelő óvadékot tesz le. Megalapozott óvás esetén a Versenyintézőség az óvadékot visszaadja, alaptalan óvás esetén az óvadékot visszatarthatja. Az óvást a Versenyintézőség az óvás indokával azonnal a közönség tudomására hozza, a közzététel a versenytitkár feladata.

pályarekordok – Az egyes távokon elért legjobb időteljesítményeket minden versenypályán nyilvántartják.

papíresély – A lovak terhének és képességi számának összevetése alapján állapítható meg. A papírszámító a korteher figyelembevételével (a korteherrel csökkenti az idősebb lovak terhét) a teher mellett feltünteti a képességi számot. Ezután kiszámítja, hogy a képességi számok mennyivel haladják meg az egyes lovak terhét. Ez a “kiplusszolás”. Ahol a legnagyobb különbség mutatkozik, az a ló papíron a legesélyesebb. Pl. “A” ló 50 kg teher, 66 hp.szám, = + 16. “B” ló 53 kg teher, 67 hp.szám, = + 14. Elmondhatjuk, hogy papíron “A” ló 2 kg- mak jobb esély “B” lónál. A közönség tájékoztatására a Turf ismerteti a papírszámítója által kiértékelt esélyeket. A zárójelbe tett szám régi formát jelez.

parádé – Nagyverseny előtt az indulókat lovasaik alatt programszám szerinti sorrendben elvezetik a közönség előtt. A lovak a nézőtér végétől a bírói toronyhoz visszatérve elvégzik a próbagaloppot. A parádén minden lónak lovasával együtt részt kell vennie. A parádén részvétel alól a Versenyintézőség nem ad felmentést. A parádé évszázados hagyomány, emeli a nagyverseny ünnepélyességét, a látványosságot.

patkolás – A telivér patkolásának célja a szarufal védelme, ápolása, a hibás pata, a szabálytalan lábállás javítása. Árkolt, kb. 12- 14 dkg súlyú keskeny, vékony patkót használnak, egyéb patkó ritkán használatos. A hátulsó patákat nem patkolják. Az átpatkolás általában négy hetenként ajánlatos. A kovács egyedül végzi. A patkót úgy igazítja fel, hogy a patkószár vége a sarokszögletig érjen. Az alumíniumból készült patkó lényegesen könnyebb. Élettartama az acélpatkóval kb. azonos.

pullozó ló – A versenyló pullozik, ha erősebb iramban akar galoppozni, mint amilyet lovasa kíván. Rossz tulajdonság, mert a pullozó ló ereje nem osztható be, különösen hosszú távon hátrányos, a lovat a lovasával való erőlködés kifárasztja, s mikor küzdelemre kerül sor, nem képes pozícióján javítani, újítani.

“rendben” jelzés (all right) – Amikor a mázsáló a visszamázsálást befejezte és nem emeltek óvást, a Versenyintézőség sem indított eljárást a futam kimenetel ellen, célfotó esetén a célbíró megállapította a helyezési sorrendet, a mázsáló a Versenyintézőség egyik tagjának engedélyével megadja a “rendben” jelzést. A jelzést csengetés, továbbá, mint sok helyen szokásos, vörös golyó felhúzása jelzi. Véglegessé válik a helyezési sorrend, bemondják a bírói ítéletet.

sebes munka, “sebes” – 7- 800 méteres, versenytempónál lassabb, nem maximális erőkifejtést igénylő munka. Általában a rendszeresen startoló ló két verseny közötti formában tartó munkája, ezenkívül galoppot megelőző munka.

síkverseny- A lovak díjért, lovasok alatt, síkpályán történő futtatása. Célja a versenyképesség megállapítása. Tenyésztési szempontból a síkversenyek a legjelentősebbek. Előnyük, hogy már 3 éves korra elbírálható a ló képessége, ami a szülők tenyészértékének korai elbírálását is lehetővé teszi. Előnye az ugróversenyekkel szemben az is, hogy a lovas ügyessége kisebb mértékben befolyásolja az eredményeket.

“sötét” ló – Versenyben még nem indult ló, képességét nem ismerjük. Esélyének megítélésénél származására, a munkahírekre lehet alapozni.

startszám – Az induló bejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja az indulónak adott lovak startszámát a lovak idomárjai, vagy megbízottai jelenlétében. Boxos indításnál a lovasok a startszámok szerint, emelkedő sorrendben lovagolják lovaikat a megfelelő startboxba. Ha lejelentés miatt valamelyik startbox üres lesz, a starter utasítására a következő startszámú ló foglalja el az üresen maradt boxot és a többi ló felzárkózik mellé. A közönség tájékoztatása érdekében a versenyprogramon feltüntetik a startszámokat.

szalagos indítás, startgép – Ausztrál találmány. Angliában 1899- től, nálunk 1900- tól alkalmaztak startgépet. A versenyzés fejlődése, a rövidtávú versenyek tették szükségessé. A Kincsem Parkban 1972- ig használták. A szalagos indítást a következő szezonban váltotta fel a jobb, reálisabb startokat biztosító boxos startgép.

szemellenző (blinkers) – A ló oldalra, hátrafelé látását megakadályozó szerszámzat. Vászonból készül, szemnél, fülnél ki

vágott. A szemkivágás mögé félkör alakú, bőrből készült stabil, nem igazítható szemellenzőt illesztenek. Versenytársait néző, tőlük nem szívesen elmenő, vagy ijedős lovakra alkalmazzák.

szorítás – Szorított az a ló, amely verseny közben egy másik lovat vagy lovakat a versenypálya korlátjához, vagy a versenypálya külső oldala felé tolt, és ezzel egy, vagy több lovat futásának irányából kiszorított, tehát akadályozott. A Versenyintézőség diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi a szorító lovat, ha megítélése szerint a szorítás a verseny eredményét befolyásolta. A Versenyintézőség eltekint a diszkvalifikálástól, a hátrahelyezéstől, ha kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak.

távoszlop – A céloszlop előtt 200 m -re a versenypálya belső oldalán felállított kb. 2 m magas vörös színű oszlop. A verseny utolsó fázisának, a finisnek kezdetét jelzi.

teherengedmény – 1. Korteherversenyben a versenyfeltétel teherengedményt állapíthat meg (nyeretlenség miatt, mert a ló bizonyos értékű versenyt nem nyert stb.). Teherengedmény a kancáknak járó nemi engedmény is. 2. Mint lovaglási engedmény. A kiírt terhet csökkentő teherengedmény a kezdő lovas gyakorlatlanságát ellensúlyozza. A lovasnevelést segíti, az idomárok szívesen ültetik fel a tehetséges kezdő teherengedményest.

tiszteletdíj – A versenyfeltételek a díjon kívül tiszteletdíjat is kiírhatnak. Tiszteletdíjat a győztes ló tenyésztője, tulajdonosa, futtatója, idomárja, lovasa és lovásza kaphat. Holtverseny esetén a jogosultak mindegyikének tiszteletdíjat kell biztosítani. Ha az eredeti tiszteletdíj másolatát nem lehet beszerezni, a Versenyszervező sorshúzással dönti el, hogy a tiszteletdíjat a jogosultak közül ki kapja. A tiszteletdíjat a “rendben” jelzés után adják oda. Technikai óvás esetén, amennyiben annak helyt adnak, a már kiadott tiszteletdíjakat a Versenyszervező visszavonja és az arra jogosultaknak átadja.

top, topforma – A ló csúcsteljesítménye, legmagasabb versenyformája. Hosszabb ideig a ló nem képes tartani, ismételni. Amikor a forma felfelé ível, a javuló ló túl is szárnyaljhatja addigi topformáját. Előfordul, hogy évek múlva jelentkezik ismét az “elfelejtett” magas forma. A könnyen topra hozható ló kevés munkát igényel. A top eléréséhez némely esetben külső, a ló számára kedvező feltételek is szükségesek (pl a lónak kedvező puha, ill. kemény talaj, a verseny szerencsés alakulása, a lovas személye). A szaklap eredmények feldolgozásánál gyakran olvasható, hogy a megállás valamelyik ló, általában a nyerő topja. A hendilepper a ló kondíciója, futása alapján feltételezi a topforma megismétlését, s ennek alapján bírálja el a mezőny, a többi ló képességét.

tréner (trainer) – Angol szó, edző, versenylovat versenyre előkészítő személy. A versenysporttal együtt az egész világon elterjedt. Magyarul hivatalosan helyette idomárt használunk.

túlsúly – A lovas által a kimázsálásnál a mázsára vitt és a kiírt teher közötti többlet. Nagyságával arányosan csökkenti a ló esélyét. Túlsúlyt a lovas akkor vesz igénybe, ha a terhet nem tudja vállalni. Indulóbejelentéskor az idomár közli a túlsúlyt, amit a közönség tájékoztatására a versenyprogramban közölnek. Lovas változás esetén marad a bejelentett túlsúly. A Versenyintézőség megbírságolja a lovast, ha vállalt terhet nem tudja lovagolni és utólag jelent be túlsúlyt.

várásra lovaglás – A lovas várásra lovagol, ha lova erejét a végküzdelemre tartalékolja. E taktika előnye, hogy a háttérben tartózkodó lovas látja ellenfeleit, a verseny alakulásából megítélheti, hogy lovát mikor dobja versenybe. Kis kerületű pályákon a várásra lovagló lovas könnyen rossz pozícióba kerül a rövid célegyenesben nem tudja hátrányát behozni.

versenyszín (versenydressz) – A lovasok versenyben a lovak megkülönböztetése érdekében a futtató versenyszínében lovagolnak. A versenyszín alatt a futtató által bejelentett dressz és sapka színösszeállítását értjük. Az idomítási jegyzéken fel kell tüntetni a versenyszínt és a második színt is. Abban az esetben, ha a futtatónak egy versenyben több lova indul. az eredeti versenyszínt a kisebb programszámú lovasa viseli. A versenyszínt a versenytitkár útján a versenyszervező engedélyezi. Angliában 1784- óta kötelező, nálunk 1828- ban vezették be.

vezetőló –

Nagyversenyben esélyes istállótársának iramot csináló, megfelelően átfutott versenyről gondoskodó ló. A vezetőló, hogy az ellenfelek vegyék komolyan, ne hagyják túlságosan elmenni, vegyék át tempóját, legyen állóképes, rendelkezzen bizonyos klasszissal.
Mint munkaló. Klasszis lovat, nagyversenyre készülő lovat munkában megfelelő tudású, megbízható, rendszerint öreg istállótárssal dolgoznak együtt. A munkapartner ismert képessége összehasonlítású alapul szolgál, hol tart a jelölt. Az idősebb, kisebb képességű vezetőló kellő tempót biztosít a nagyobb terhet vivő fiatal lónak segítve felkészítését a kiszemelt feladatra.

zabla – A ló irányítására, kormányzására, fékentartásra szolgál, a lovas akaratát viszi át a lóra. A kantár része. A zabla teste a ló nyelvén és a hordászon fekszik.A galoppon általában csuklós, vagy egyszer tört vaszablát használnak. Ha a zabla teste vastag az érzékeny szájú ló jobban rátámaszkodik. Keményszájú lónál alkalmasabb a vékony zabla. A nagy zablakarikák megakadályozzák a zabla szájon átcsúszását. A pálcás zabla a rossz szájú, félpofás lónál hasznos. A gumizablát a nagyon érzékeny szájú lónál alkalmazzák. A zabla testrésze gumicső, belül a zablakarikákra forrasztott, a zabla szilárdságát biztosító vaslánc. Hasonló hatást ér el, ha a zablát bőrrel vonják be. Ez esetben bőrözött zablának nevezik. Hatásos, ha az évesek belovaglásánál a zablát a karika és a zabla testének találkozásánál vattával körülcsavarják. A lovas türelemmel, nyugodtsággal a lovat puhaszájúvá, könnyen irányíthatóvá teheti. Ellenkező esetben, mivel a lónak fájdalmat okoz, elrontja.

zászlós start – Az indítás a szalagos startgép bevezetése előtt zászlóval történt. Jelenleg a gát – és akadályversenyeket indítják zászlóval, síkversenyt akkor, ha a boxos startgép elromlott. Hátránya, hogy jogtalan előnyszerzésre ad lehetőséget. Az indító kezében piros színű zászlót tart, amelyet az indítás pillanatában leenged.

zsoké – Hivatásos versenylovas, aki a L.F.B.-től lovaglási engedélyt kapott, legalább 40 versenyt nyert, síkon, gáton és akadályon összesen.